tej és méz: A legelőkben és mézelő virágokban gazdag Kánaánban aránylag kevés munkával bőségesen termett. Ezért az ÓSz-ben Kánaánt →tejjel-mézzel folyó földnek nevezik (Kiv 3,8.17; 13,5; 33,3; Lev 20,24; Szám 13,27; MTörv 6,3; Józs 5,6; Jer 11,5; Ez 20,6.15; Bár 1,20; Jób 20,17; Sir 46,8). A ~ nagyon kifejező kép Kánaán istenáldotta termékenységére. - Amikor Izr. a honfoglalás utáni századokban a földművelés révén más termékekhez is hozzászokott, a ~re való hivatkozás a földművelés előtti viszonylagos szegény korszakra utal. Így válik érthetővé Iz 7,10-25 (itt a ~ a nyomorúság jelképe!). Az allegorikus értelmezés szerint a 7,15 a messiási-eszkat. idők bőségére utal. Az Én 4,11 (vö. 5,12): a ~ a vőlegény kedvességének leírásához szolgál eszközül. - A régi szimbolikus magyarázat szerint a ~ az emberi és isteni természetnek Jézusban való egyesülését, egységét jelképezi, ezért a m. hagyományban fontos szerepe volt karácsonyi ételek között (→karácsonyi asztal). R.É.

BL:1778. - Bálint 1989:81.